ZakaHom-e

Zákányszéki mozitörténelem

Kevesen tudnak ma már arról Zákányszéken is, hogy a község külterületén Felső-Zákányban 1942-ben 5 tagú részvénytársaság alakult, hogy mozit hozzon létre és üzemeltessen. Az egykori részvénytársaság egyik tagjával, Huszta Vince nyugdíjas szakszövetkezeti elnökkel beszélgettem erről. Az ő visszaemlékezései alapján jegyeztem le a régi zákányi mozi történetét.

A mozi ötlete az akkori zákányi tanító, Bodó István nevéhez fűződik.

Hosszú ideje tanított már Felső-Zákányban, a lakosság jól ismerte, szerette, mert sokat tett a kultúra érdekében. Mindig kereste a lehetőséget, mit, hogyan lehetne tanyai viszonylatban elérni, produkálni.

Huszta Vince úgy emlékezik vissza, hogy neki vetette fel először a tanító az ötletet: volna lehetőség mozi létrehozására. Diplomatikusan hozakodott vele elő mondván, nem kerülne ez sokba, támogatnák az illetékes szervek, de elsősorban az itteni lakosság összefogására volna szükség. Huszta Vincének tetszett az ötlet, de újabb pártfogók megnyerésére volt szükség, hiszen a mozi létrehozásának nem csekély anyagi vonzata is volt. Bevonták ezért a társulásba Huszta Jánost, majd Borbás Szilveszter vendéglőst. Neki anyagi érdeke is fűződött a mozihoz, mert a vetítésekhez a kocsma nagytermét ő biztosította, a mozi beindulásától forgalma fellendülését várta. A negyedik részvényes Papp Mihály lett.

Ez a négy ember fejenként 5-6000 pengővel járult hozzá a részvénytársaság megalakulásához, melynek szellemi vezetője Bodó István tanító lett. A munkák beindultak, azonban hamarosan kiderült, hogy ez az összeg kevés a mozi létrehozásához, ezért újabb részvényesnek Bóka Ferencet szervezték be. Az így összejött kb. 30 ezer pengőből már folytatni tudták a munkát. A részvényesek mind fiatal emberek voltak, akiket korábban Bodó István tanító tanított.

Villany természetesen nem volt a tanyán, ezért először saját áramfejlesztőről kellett gondoskodni. A szakemberek erre egy fekvő Diesel MIA motort állítottak be, mely egy nagyteljesítményű dinamót (generátort) hajtott. Az összes helyiségeket, még a lakószobát és a konyhát is villamosították. Ez akkor nagy dolog volt, hiszen a tanya kellős közepére ekkor került villany először.

Ezután hangos normál filmvetítő gépet szereztek be. A nézőteret belülről recézett gipszes bevonattal látták el, hogy jó legyen a terem akusztikája. Körülbelül negyven darab, 6-8 helyen rögzített padot állítottak be, mely soronként 2-3 cm-t emelkedett. Az első sor a gyerekeké volt, ennek magassága csak 30 cm lehetett. Az utolsó sorok voltak a legdrágább helyek.

A mozi 1942 őszén indult be. A látogatottság igen nagy volt, azonban elég sok volt az üzemzavar, elsősorban az áramfejlesztő meghibásodása miatt. Ilyenkor minden sötétbe borult, s ha a szerelők meg tudták javítani a motort, tovább folyt az előadás, ha nem, akkor elmaradt.

Mindig teltház volt. Huszta Vince úgy emlékszik vissza, hogy abban az időben ez volt az ország egyetlen tanyai mozija. A műsor meghirdetése hangosbeszélőn, hangszórókon át történt. Ezeket az épület külső falára helyezték el és másfél-két kilométer távolságból is jól lehetett hallani a bemondott szöveget.

Ha a gép jól működött, akkor nagyon szép, tiszta képet és jól érthető hangot tudtak biztosítani, azonban a biztonság további növelésére lett volna még szükség. Erre már nem futotta a részvénytársaság pénze, új társat pedig már nem tudtak bevonni. Elsősorban az üzemzavarok miatt a vállalkozás nem lett annyira gazdaságos, mint ahogy erre előzőleg számítottak. Mozielőadást hetente egy alkalommal, vasárnap tartottak, a sikeresebb filmekből azonban délután és este is volt előadás.

Egy vetítőgépük volt, ezért az előadásokat szünetekkel kellett megszakítani. A mozigépész Szegedről járt ki. A biztonsági előírások nagyon szigorúak voltak, mert ekkor még a sokkal gyúlékonyabb filmeket használták, ezért a vetítőgépház teljesen betonból készült (tudomásom szerint 10 évvel ezelőtt még megvolt az emelt beton alap), vasajtóval látták el, az ülőhelyeket az elmozdulás ellen a padlóhoz rögzítették. Csak ezután kapták meg az üzemelési engedélyt.

film

A vetítések 1944-ben a felszabadulásig tartottak. Ekkor sajnos a mozi kb. 2 évi üzemelés után megszűnt, a vetítőgép és tartozékai nyomtalanul eltűntek. (Többen tudni vélik, hogy ezeket a “felszabadítók” vitték magukkal.)

A felszabadulás után először a művelődési autó tartott itt mozielőadásokat, részben a későbbi művelődési ház nagytermében, jó idő esetén szabadtéren, ahol az épület hátsó, fehérre meszelt falára vetítettek. A község villamosítása után TETRA táskagépet kapott a művelődési otthonban elhelyezett mozi, és hetente három előadást tartott (csütörtökön este, vasárnap délután és este). Később (kb.1968-tól) elsősorban a téli időszakban a zákányszéki községi keskeny filmszínház járt ki rendszeresen elsősorban a tanyai iskolákba, kihelyezett külterületi filmvetítéseket tartani, de többször tartottunk ilyen mozielőadást a Frank-féle Nőbizottságban is. Ezekben az években a mozinézők száma megközelítette az évi 10 ezret. A technikai feltételek sokkal rosszabbak voltak, mint a felszabadulás előttiek. Sötét volt a kép, a gép fotocellái csak gyenge minőségű hang visszaadására voltak képesek.

A tanyák villamosításával, a televízió elterjedésével a mozielőadások látogatottsága csökkent. Az utolsó külterületi filmvetítést 1985-ben tartottuk. A belterületen is áttértünk a heti egy vetítésre. Átmenetileg két évben Kazi Imre Fényes Vendéglőjében nyáron megpróbálkoztunk szombati napokon kertmozi üzemeltetésével is. A működtetés az első évben gazdaságos volt, a második évben azonban ráfizetéses lett, ezért le kellett állítani.

1991. január elsején áttértünk a 35 mm-es (ún. normál) filmek vetítésére és rövidesen a vetítőizzónkat is 1600W-os xenon izzóra cseréltük. Ezáltal a technikai feltételeink nagyon sokat javultak. Ma világos, éles képet tudunk vetíteni, és a hangvisszaadásunk is jó minőségű. A televízió egyre szélesebb körű elterjedésével a mozi látogatottsága csökkent, ezért 1999. június, július, augusztus és szeptember hónapokban a vetítéseket szüneteltettük, majd októbertől újraindítottuk. A nézőszám azonban továbbra sem nőtt, a mozi ráfizetésessé vált, ezért a vetítéseket év végén le kellett állítani. Hozzájárult ehhez az is, hogy korábban az üzemeltetési költségekhez az állam kb. 50 % támogatással járult hozzá. A támogatás megszüntetésével a teljes költség az üzemeltetőt terhelte, amit a jegybevételek már nem tudtak fedezni.

Az utolsó rendszeres mozielőadást 1999. december 31-én (szilveszterkor) délután 4 órakor tartottuk, amelyen “A múmia” című amerikai akció-kalandfilmet vetítettük. A belépés ebből az alkalomból ingyenes volt. 2000-ben nem került sor filmvetítésre. 2001 óta évente általában három mozielőadást tartunk: egyet az óvodásoknak, egyet az általános iskola alsó, és egyet a felső tagozatos tanulóinak.

Szabó István

volt üzemvezető gépész

nyugdíjas tanár

Comments are closed.

The comments are closed. Submitted in: hirek |